100 milliós tavasz

Itt a tavasz. Nyílnak a kampányplakátok, a fákon megjelennek a pártokat hirdető ragaszok, üde narancs és piros színben pompázik a város. Na persze elvétve a zöld szín is felbukkan néhol, hiszen „ibolya” nélkül nincs tavasz. Nem, ez nem egy alternatív világ évszak jellemzése. Ez maga a magyar valóság. Ugyan is ha kampányról van szó, a pártok nem fogják vissza magukat. Ugye emlékszünk még a háztömbnyi Gyurcsány arcra, vagy az SZDSZ-es Pistike kedves mosolyára. Nos, azóta „Feri bácsi” otthon számolja a pénzt, Pistike meg bizonyára kitűnő tanuló, ha nem lett belőle időközben transzvesztita bárénekes.

Akad azonban olyan eset, amikor idejekorán megkezdődik az agymosás. De nem ám összedobják rá az „uzsipénzt” honatyáink. Nem. Mi magunk fizettük ki a saját agymosásunkat. A kormány 100 milliót költött közpénzből arra hogy az emberek képébe vágja a hazugságait. A Népszabadságban megjelenő hirdetésben azt állítják: csökkentették az adót, megvédték a hiteleseket, fenntartható nyugdíjrendszert dolgoztak ki, megvédték a munkahelyeket, helyreállították a közbiztonságot, és erősítették a Magyarország felé irányuló nemzetközi bizalmat. Bizonyára ezért van az hogy: nőtt az adó, az emberek sorra belebuknak a hitelekbe,  a nyugdíjasok éheznek és fagyoskodnak, tömegesen bocsájtják el a dolgozókat, a közbiztonság pedig nemsokára egy fejlődő afrikai ország közbiztonsági helyzetével fog vetekedni  na és persze fél Európa utál minket… Lehet hogy én aludtam át az elmúlt éveket és most felébredve tündérországban találtam magam?

Fránya reménykedés, midig kifog az emberen. Azt gondoljuk hátha javul valamit a helyzet, de kérdem én, várhatunk-e mást ilyen példák után. Amikor a kormánynak van 100 milliója arra, hogy kampányoljon, de különben megszorítások vannak és pénzhiány mindenütt. Sajnos a propaganda, a manipuláció és a demagógia még mindig erős fegyverek. Én azt mondom: jön a tavasz, ébredjünk! Ami pedig a Duna-parti szép nagy házat illeti, már nagyon ráfér egy tavaszi „nagytakarítás”…